Pályaorientációs „Mit csinál?” sorozatunkban a logisztikai területeit mutatjuk be röviden.
Beszerzési logisztika
Beszerzési logisztika alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek célja, hogy egy adott szervezetet mindazokkal a javakkal ellásson, amelyekre a szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő.
A beszerzési feladat két fő csoportra osztható: az alapanyag/termelő beszerzésre és a szolgáltatások/kiegészítő anyagok beszerzésére. A beszerző felelős a beszállítók felkutatásáért, minősítéséért, versenyeztetéséért és értékeléséért.
Minél nagyobb a beszerzési költségek aránya, annál nagyobb hangsúlyt kap a vállalkozásban a beszerzés, és annál magasabb szervezeti egységben helyezkedik el. Azonban a döntést integrált módon kell meghozni más szervezeti egységekkel, és nem elkülönült funkcióként kell kezelni. Ezért különösen értékesek mind a vállalaton belüli, mind a vállalaton kívüli beszerzéssel kapcsolatos információk.
Beszerzési logisztika feladata
A beszerzési logisztika feladata a szükségletnek megfelelően és költségtakarékosan gondoskodni a vállalat számára az alap-, segéd-, üzemanyagról, kereskedelmi és félkész áruról olyan választékban, mennyiségben, minőségben és időben, ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja.
Termelési logisztika
A termelési logisztika funkciója az anyagoknak a termelési folyamatba történő belépésénél kezdődik, és befejeződik a késztermék megérkezésével a raktárba. A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, stb.) alapvetően befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép által irányított gyártási rendszereknél a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen szétválaszthatóvá válik.
Elosztási logisztika
Az elosztási logisztika a gyártó és a terméket forgalomba hozó kereskedelmi egységek, valamint felhasználók közötti anyag- és információáramlási kapcsolatot teremti meg. Feladata a megrendelések teljesítéséhez, azaz az áruknak a logisztikai elvek betartásával a megrendelőhöz juttatása. Tevékenységi körébe tartozik a megrendelés szerinti komissiók összeállítása, az áruk elosztási hálózatának kialakítása, az áruelosztó járatok megszervezése, esetleges közbenső elosztó raktározás feltételeinek biztosítása.
City logisztika
Célja:
- környezetvédelem
- lakosság pontos minőségi ellátása (élelmiszer, egyéb fogyasztási cikkek városon belüli terítése; éttermek-, áruházak feltöltése; szolgáltató ipar beszállítói hátterének biztosítása stb.)
- szállítási költségek optimalizálása
A környezetvédelmi szakemberek is támogatják a city logisztika elvi megállapításait. Cél a sok, időnként elavult teherjárművek helyett modernebb, nagykapacitású szállítóeszközök városi közlekedés csúcsidején kívüli időszakban, szervezett formában (útvonal optimalizálással) a városi forgalomba történő engedése.
A city logisztika magába foglalja a következőket:
- Áruterítés – Áruféleségenként, vagy fogyasztóként. Ezt támogatja a logisztikai centrumok, ipari parkok gyűjtő raktározása, árukezelése.
- Útvonal optimalizálás – Minden város digitalizált térképe lehetővé teszi, hogy a városi közlekedés szabályainak megfelelően a legoptimálisabb útvonalon jusson el az áru az adott helyre.
- Just in time – Az időre történő szállítás előnye, hogy csak a 24 ill. 48 órás árukészletnek megfelelő raktározási helyre van szükség. Kisebb a kockázata – a gyorsan romló áruknál – a romlásból adódó veszteségnek.
Érdekesnek találod? Tudj meg többet a logisztikáról a „Mit csinál?” sorozatunk más témáiból!
