Tömegközlekedés és e-kereskedelem
Az e-kereskedelem ma már a fogyasztói élmény része – miért kellene nyomorognia egy zsúfolt bevásárlóközpontban, ha a bevásárlást házhoz is szállíthatják, és ha nem tetszik, ingyen visszaküldheti?
Ez a trend robbanásszerűen terjed: az Egyesült Államokban az e-kereskedelmi fogyasztói kiadások az előrejelzések szerint hamarosan elérik az egy ezer milliárd USD-t, Kínában pedig már 2017-ben több mint 40 milliárd csomagot szállítottak ki. Bár a fogyasztók számára ez kétségtelenül praktikus, a vállalatok és a környezet számára nagy kihívást jelent. Mivel a a vásárlási preferenciák megváltoztak, a fogyasztók gyors kiszállítást várnak el, ami nagyon költséges folyamat is lehet.
Tömegközlekedés és házhozszállítás
Ez azt eredményezi, hogy rengeteg haszongépjármű végzi a házhozszállításokat: ez mind a megvalósíthatóság, mind a környezetre gyakorolt hatás szempontjából fenntarthatatlan rendszer. Ezek a haszongépjárművek növelik a környezetszennyezést és a forgalmi torlódásokat.
Ez a téma egyre jobban érdekli nem csak a gazdaság és szűkebb értelemben vett logisztikai iparág, hanem a tudomány képviselőit is. Egy akadémia csoport, akik mindannyian az információs rendszerek területéről egy folyamatban lévő kutatási program keretében vizsgálták a szállítási logisztika kihívásait. Megvizsgálták az utolsó mérföldes kiszállítás (az elosztási folyamat utolsó szakasza) kihívásait, valamint azt, hogy az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia hogyan játszhat szerepet a városi áruszállítás okozta környezetszennyezés csökkentésében.
Egy szakmai folyóiratban megjelent legújabb tanulmányukban a „teheráru szállításon alapuló” szállítási módszerek alkalmazásának lehetőségét vizsgálták: a tömegközlekedés felhasználását a csomagok szállítására a nagyvárosokban.
Kiszállítás tömegközlekedési eszközökkel
Az e-kereskedelemmel és különösen az utolsó mérföldes kiszállítással kapcsolatos költségek és környezeti hatások csökkentésével kapcsolatos kihívások leküzdésére különböző megoldásokat próbáltak ki. Ezek között van:
- Új (szokatlan) átvételi pontok: Franciaországban széles körben alkalmazott megoldás, hogy a csomagot a helyi pékségben vagy virágüzletben lehet átvenni. (amennyiben az üzlet partner ebben)
- alternatív szállítóeszközök használata, vagy
- crowd-shipping alkalmazások: ezek helyi, nem hivatásos futárok hálózatának használata a csomagok házhoz szállításában.
Ezek közül a megoldások közül azonban egyiknek sem sikerült teljesen csökkenteni az utolsó mérföldes kiszállítások forgalmi terhelését, sem pedig a károsanyag-kibocsátásból eredő környezeti terhelést. Mivel az e-kereskedelem nem mutatja a lassulás jeleit, a kutatók úgy döntöttek, hogy alternatív lehetőségeket vizsgálnak. Az egyik ilyen lehetőség a tömegközlekedés használata. Mivel a fogyasztók a városi területeken koncentrálódnak a leginkább, megvizsgálták a tömegközlekedési járatok használatának lehetőségét, életképességét, különösen a csúcsidőn kívüli órákban.
Ezt az ötletet már tesztelték is. A németországi Karlsruhéban és Londonban kísérleti projektek folynak. Kanadában és az USA-ban sok utolsó mérföldes logisztikai vállalkozás Greyhound személyszállító buszokat használ csomagok kézbesítésére. Ezek a projektek a koncepció megvalósíthatóságának kezdeti sikerét jelentheti. A kutatók háromféle kérdés és feladatkört azonosítottak:
A közlekedés típusa
A közlekedés típusa (busz, villamos, metró) és a járatok kiválasztása. Hol helyezzük el a fel- és leszállóhelyeket, valamint a kézbesített csomagok optimális száma.
Csomagmegőrzők
Csomagmegőrzőket használjunk-e (hogy a fogyasztók azokból vegyék át a csomagot), vagy közvetlenül a célállomásig szállítsuk ki a csomagokat. Milyen flottát használjunk az utolsó mérföldes kiszállításhoz: gyalogos, kerékpáros vagy robogós futárok, alternatív megoldások, járművek
Napi menetrendek és útvonalak
Napi menetrendek, a csomagok útvonalának meghatározása, rendelkezésre álló időablakok függvényében
Egy olyan modellt vizsgáltak, amelyben a csomagok a kiindulási pontoktól (központi elosztó központok) a célállomásokig tömegközlekedéssel jutnak el. Először a csomagokat a kiindulási helyükről a tömegközlekedési állomásokra szállítják, majd felpakolják a járműre, legyen az busz, vonat vagy villamos. Ezután a csomagokat egy közeli állomásra szállítják, ahol a fuvarozók (futárok) felveszik és akik az utolsó mérföldet megteszik és kézbesítik őket az ügyfélhez.
Logisztikai szolgáltatás a 7-es busszal
Az ilyen jellegű logisztikai szolgáltatás egyaránt érinti a tömegközlekedést irányító hatóságokat és a szállításért felelős magáncégeket. Az árufuvarozási rendszerek tehát a kétféle érdekelt fél közötti megállapodásokat foglalják magukban.
A kutatók esettanulmányt is végeztek egy francia városban. Orléansban jelenleg 90 buszjárat közlekedik, és minden egyes vonalnak körülbelül 23 megállója van. Matematikai modellezést alkalmaztak a rendelkezésre álló költségvetés és a buszrendszer kapacitásának felmérésére, mint például: mely buszvonalakat érdemes bevonni, és hol legyenek a megállók. Modelljük figyelembe vette a csomagok kiindulási és célállomásait, a rendelkezésre álló tömegközlekedési vonalakat, az egyes vonalak csomagkapacitását és az ezzel járó költségeket. A költségek közé tartozhat a tárolóeszközök vásárlása és a csomagok be- és kirakodására fordított idő.
A tömeg eszközök használatának előnyei logisztikai célokra
-
- Az állami hatóságok csökkenthetik a szállítások környezeti hatását, és fenntarthatóbb várost hozhatnak létre,
- A logisztikai vállalatok csökkenthetik költségeiket;
- Az ügyfelek elégedettségét javíthatják a gyors kiszállítás biztosításával, miközben csökken a kereskedelmi flották terhelése.
A tömegközlekedést használó logisztikai model a várostervezőket, a közlekedési hatóságokat, a helyi önkormányzatokat, az e-kereskedelmi vállalatokat, a környezetvédelmi tevékenységeket, sőt az egyes fogyasztókat is érinti. Ez egy olyan praktikus lehetőség, amelyet érdemes megfontolni, mivel az online kereskedelem nem fog egyhamar sem csillapodni, sem megszűnni. Azonban környezetünk védelme folyamatos közös erőfeszítést igénylő feladat. Az alternatív és remélhetőleg környezetbarátabb megoldásokkal kapcsolatos kutatások segíthetik a logisztikai cégeket és más érdekelteknek abban, hogy kitalálják a legjobb megoldást egy olyan csomagkézbesítésre, ami javíthatja a városok élhetőségét és fenntarthatóságát.