Dimenzióváltás előtt a hazai logisztika

A logisztikai szektor fejlesztésére szánt források célzott felhasználásához mindenekelőtt kormányzati stratégiára van szüksége a szakterületnek, ami a statisztikai adatgyűjtés módszertanának újraértelmezésétől kezdve kiterjed egy korszerű ágazati szakpolitikai struktúra megalkotásáig Ilg Péter logisztikai szakértő szerint.

A PMI Logistics Solutions Kft. ügyvezetője a Világgazdaságnak adott interjúban kiemelte az FDI-beruházások adta lehetőséget az iparág előtt, de részletesen beszélt azokról az ajtókról is, amelyeket a dübörgő e-kereskedelem, az elektromobilitás térhódítása, illetve a deglobalizáció jelensége nyithat ki a hazai szereplők előtt.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint 2030-ra a logisztikai iparág GDP-arányos súlyát a mostani 5,5-ről 10 százalékra kell emelni. Mennyire tartja reálisnak ezt a tervet? 

Bármilyen terv realitásának megítélésében mindenekelőtt arra van szükség, hogy értsük, mit jelentenek a számok. Sőt, esetünkben ehhez a fogalmakat érdemes első lépésben rendbe tennünk. Gyakorlatilag az emberiséggel egyidős a kereskedelem, hozzá kapcsolódóan pedig a szállítás és a raktározás folyamatait felölelő logisztika. A logisztika – mint önálló gazdasági tevékenység – a tömegtermeléssel, különösen a globális gazdaság kialakulásával tört utat magának, s vált egyre komplexebbé. Ugyanakkor, mint sajátos szakértelmet igénylő módszertan, alig néhány évtizedes múlttal rendelkezik csupán, és a tapasztalataink azt mutatják, hogy Magyarországon sok nagyvállalat csak az utóbbi években szembesült azzal, hogy az intralogisztika vagy az ellátási láncok működtetése nem pusztán egy kiegészítő tevékenység egy gyártó vagy kereskedő vállalat működésében, hanem egy önálló, az üzemi hatékonyságot és a profitabilitást alapvetően befolyásoló terület. Az mindenképpen jó hír, hogy a gazdasági kormányzat is felismerte ezt. A miniszter úr által idézett KSH-adat nem feltétlenül fedi le pontosan a logisztikát, mint gazdasági ágazatot. A statisztikai hivatal által publikált mutató a „Közlekedés, raktározás” szerteágazó területére utal, amelynek részét képezi például a közösségi közlekedés és a versenyszféra teljesítménye is. Így itt jelenik meg 

  • a MÁV, 
  • a Volán vagy éppen 
  • a BKV teljesítménye, de még 
  • a taxisoké is. 

Azt viszonylag könnyű belátni, hogy ezek a területek várhatóan nem növekednek jelentős mértékben a következő néhány évben. A statisztikában viszont nem transzparens a raktárbérbeadás vagy a gyártók által kiszervezett intralogisztikai tevékenység, amelyek már egyre fontosabb elemei a gazdasági értelemben vett logisztika fogalmának.

NAGY MÁRTON LOGIKÁJA: MEG KELLENE NÉGYSZEREZNI A VERSENYSZFÉRA LOGISZTIKAI KIBOCSÁTÁSÁT

Hogyan számszerűsíthető a szektorális célkitűzés?

Tavaly júliusban Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt Tusnádfürdőn, hogy a hazai GDP 2030-ra megduplázódik, ezzel elérve a 160 ezer milliárd forintot. Bár az azóta ismertté vált növekedési részeredmények ezt a célt egyelőre nem támogatják, a kormányfői prognózisnál maradva a versenyszféra logisztikai kibocsátásának – Nagy Márton matematikája alapján – a jelenlegi négyszeresére kellene ugrania. Ha azt is hozzászámolom, hogy a növekedés mérésére szolgáló KSH-mutató mögöttes tartalmának a jelentős része olyan alágazatokhoz kapcsolódik, amelyeknél – mint a már említett tömegközlekedés vagy a csővezetékek szállítása – nem várható kiugró növekmény, akkor a gazdasági logisztikával szemben a tervek alapján elvárt teljesítménybővülés akár az aktuális szint 8-10-szerese is lehet. Nehéz a számszerűsítés, mert nincsenek megbízható adatok. Ahogy mondtam, a logisztika jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazatainak saját nézőpontja explicit nem érvényesül még a statisztikai módszertanokban.

Mennyire van közel a 2030 ebből a szempontból, és elsősorban mi lehet a dinamikus növekedés motorja?

A gazdaságpolitika kulcsa a közvetlen külföldi működőtőke-beruházások (FDI) ösztönzése, márpedig 

a tavalyi 13 milliárd eurós rekord nemcsak az egy évvel korábbi 6,5 milliárd duplája, hanem ezzel már a teljes FDI-állomány meghaladta a 100 milliárd eurót.

Az invesztíció fő kedvezményezettje a feldolgozóipar: hatalmas gyártókapacitások jönnek létre, amelyek kétségtelenül nagy mértékben növelik a logisztikai szolgáltatások iránti igényeket is. Mindemellett a fuvarozási és raktárlogisztikai extrakeresleten túl, az új deglobalizációs átállással összefüggésben előtérbe kerülnek a vállalaton belüli kihívások a termelés és a szolgáltatásmenedzsment terén, ezzel a nagyvállalatok belső logisztikai kapacitásigénye várhatóan kilő. Ez önmagában viszont nem jelenti azt, hogy az ehhez kapcsolódó gazdasági növekedés kizárólag a hazai logisztikai szektorban csapódik le. A szállítást ugyanis szervezhetik külföldön, a fuvarozó is érkezhet külföldről, köszönhetően a kiváló magyar közúti infrastruktúrának, ráadásul egy hazai gyár külső raktári kiszolgálása is történhet a határainkon túli cross-dock raktárból. Ahhoz, hogy realizálható legyen ez a gazdasági potenciál, arra van szükség, hogy ne csak a gyártóközpontok telepedjenek le Magyarországon, hanem az ezek működéséhez szükséges logisztikai szolgáltatások is ide koncentrálódjanak. Akkor reális a célkitűzés, ha a logisztikai tevékenységnek nem a végpontja, hanem a szervező központja is Magyarországon épül fel. Amennyiben tehát az itt megtelepedő multinacionális vállalatok globális ellátási láncai szervezésének és megvalósításának minél nagyobb része hozható Magyarországra.

Meglehetősen szerteágazó terület a logisztika. A szektoron belül melyek lehetnek a kulcsfontosságú kitörési pontok?

Nincs mese, ilyen horderejű fejlődési célok mellett minden területen előre kell lépni. Mi a logisztikai ágazat több részterületére fókuszálunk: fuvarlogisztikára, amely akár több szállítási mód figyelembevételével kapcsolja össze az ellátási láncok szereplőit a depohálózatok kihasználásával; raktárlogisztikára, amelynek része a saját raktár üzemeltetése, a raktári szolgáltatás és annak infrastrukturális feltételei az automatizált megoldások ésszerű alkalmazásával, illetve az intralogisztikára, amely a gyártócégek belső logisztikai folyamatainak optimális tervezését célozza. Fontos kiemelni, hogy a logisztika ma már jóval több mint áruk mozgatása: a folyamat része az erőforrás, az infrastruktúra, az ezek használatát segítő informatikai megoldások, és különösen a hatékony használatukat biztosító know-how, a szakmai kompetencia. Ahhoz, hogy a növekvő logisztikai igényeket a hazai gazdasági szereplők tudják kiszolgálni, mindegyik elemben előre kell tudni lépni, ami ilyen időtávon a hazai ágazat növekedési potenciáljából nem következik, nem vezethető le tisztán üzleti folyamatokból.

A NEMZETI LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA VAN SZÜKSÉG

Óhatatlanul szükség van arra, hogy az állam beavatkozzon a piaci folyamatokba?

Nem beavatkozásnak nevezném azt, amire szükség van. A logisztikai piac nagyon fragmentált, sok kis szereplő alkotja, a fuvarozóknál pláne. Még a közepes méretű vállalkozások sem képesek önállóan olyan komplexitásra, amire a multinacionális szereplőknek szükségük van. Ahhoz, hogy a növekedési potenciált Magyarországon kössük le, mindenképp szükség van arra, hogy a sok logisztikai kkv együtt legyen képes mozdulni. 

Ráadásul még a magyar piac nagy szereplői is eltörpülnek a globális gigászokhoz képest, vagyis a nemzeti bajnokoknak is komoly fejlődésre van szükségük.

Magyarországnak nincs hatályos logisztikai stratégiája, így a rendelkezésre álló források sem használhatók fel célzottan. Az első lépésnek tehát mindenképpen egy nemzeti logisztikai stratégia összeállításának kell lennie, ami természetesen tisztázza azt is, hogyan szeretnénk mérni a kiinduló helyzetet és az elvárt eredményeket, tekintettel a korábban említett nem célszerű módszertanra, hogy ebben a statisztikai adatgyűjtési sem ad megfelelő eligazítást.

Szakértőként hogy látja, mik lehetnek egy ilyen stratégia főbb elemei?

Fontos terület az infrastruktúra kérdése. A közúti infrastruktúra megfelelő és több elemében a vasúti korszerűsítés is megkezdődött. Ugyanakkor, ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy a jövő kitörési pontjaként tekintett multimodális áruszállítási infrastruktúra elégtelen. A multimodális logisztikai központok a határ mentén, de annak túloldalán sorakoznak. Ha a telepítési sűrűséget nézzük, például Nyugat-Európához képest, akkor egy sűrű hálózat mellett lévő üres foltot találunk Magyarország helyén. A multimodalitás választási lehetőséget, diverzifikációt jelent a megbízóknak, ami fontos elvárás a rendkívül volatilis energiaárak korában, a folyamatos áruellátás biztosítása és a fenntarthatóság miatt is. Ráadásul a logisztikai szolgáltatások jelentős része kapcsolódik az átrakó központokhoz. 

Ha az átrakás nem Magyarországon történik, akkor ezeket a szolgáltatásokat sem ott veszik igénybe, vagyis nem élünk a magunk által teremtett lehetőséggel kellő mértékben.

Hatalmas bérraktári kapacitások épülnek jelenleg is Magyarországon. Az ingatlanfejlesztők érdeklődése az ipari ingatlanokba való befektetés felé fordult az elmúlt években, ugyanakkor környezetvédelmi és logisztikai költségoptimalizálási szempontból sem mindegy, hogy hol épülnek meg ezek a kapacitások. Ebben például helyesen ismerte fel az állam a koordinációs szerepét.

A feldolgozóipar zászlóshajója a járműgyártás, ami a hazai iparszerkezetben meglehetősen felülreprezentált. Logisztikai értelemben e téren milyen kiaknázatlan lehetőségek vannak?

Mivel Magyarország iparfejlesztési politikájában kiemelt helyet kap a járműgyártás és az elektromobilitáshoz kapcsolódó ipari tevékenység, az intralogisztikai szolgáltatások területén is lenne lehetőség a fejlődésre a hazai iparági szereplők számára. Ebben az ipari szegmensben gyakran alkalmazott modell ugyanis a kiszervezés, amikor például a logisztikai szolgáltató egy autógyár teljes gyártáslogisztikai működését átveszi. Ez hatalmas bevételi potenciállal rendelkező terület. A piac ráadásul nem csak hazánkra korlátozódik, mert ha egy magyar szereplő itthon bizonyít, akár a régió teljes piacán megvetheti a lábát. A sikeres intralogisztikai szolgáltató kulcsképessége a magas szintű szakmai tudás és tapasztalat, amelynek segítségével egy autógyár igényeit ellátva, de annál hatékonyabban képes megszervezni egy kiszolgáló logisztikai operációt. Ez egy összetett kompetencia, amelyben 

  • a logisztikai folyamatszabályozás, 
  • a HR-képességek, 
  • a menedzsmentkvalitások és 
  • a digitalizációs szintek egyaránt meghatározók. 

Egy akár több száz főt alkalmazó logisztikai operáció működtetésének felvállalása jelentős forgótőke-finanszírozási igénnyel is jár a kompetencia megléte mellett. Ma csak a legnagyobb, gyakran erre a területre specializált vállalatok képesek ezt biztosítani. Célzott programokkal ez a képesség fejleszthető.

A globális gazdaság működésében meghatározó az ellátási láncok működése. Ez a nemzetközi kooperációban megvalósuló gyártás egyes helyszínei közötti időzített anyag- és alkatrészáramlást jelenti. A bejáratott ellátásilánc-útvonalak globális piaci viszonyok eredményeként jöttek létre, nem a régiónkra optimalizált módon. A deglobalizáció jelensége és a járműipar jelentős átalakulása is olyan pillanatot idézhet elő, ami ezeknek az útvonalaknak az átalakulását mozdítja elő. Egy jól felépített és megvalósított koncepció esetén az új helyzetben sikeresen alakíthatók ki új ellátási láncok. Alternatív tengeri kikötői kapacitások összekapcsolva egy jól szervezett vasúti szállítással és a már említett átrakó helyekkel, versenyképes lehet a globális versenytársakkal szemben is.

A teljes interjú ITT olvasható el. 

Fotó: Vémi Zoltán Forrás: Világgazdaság

Legolvasottabb

A katasztrófa elhárítás logisztikája

A katasztrófa elhárítás logisztikája A katasztrófa elhárítás logisztikája, más néven humanitárius logisztika, a katasztrófavédelmi rendszer felkészülési és reagálási fázisával foglalkozik. A humanitárius logisztika célja, hogy

Logisztikai technikus képzés visszanézhető órákkal és ONLINE jegyzetekkel

Logisztikai technikus A logisztikai technikus képzés lényege, (logisztika és szállítmányozás szakirányban) összehangolja, tervezi, lebonyolítja és ellenőrzi a szállítmányozás területén az árutovábbításhoz kapcsolódó fuvarozási, szállítmányozási és

Elértük a bűvös számot – Ennyi bérelhető ipari-logisztikai ingatlan van ma Magyarországon

Bérelhető ipari-logisztikai ingatlanok Bérelhető ipari-logisztikai ingatlanok Magyarországon - Egy év alatt megduplázódtak, és minden eddigi rekordot megdöntöttek tavaly a külföldi működőtőke-beruházások hazánkban, ami közvetlenül hatással

Állás

Adj fel álláshirdetést!

Hirdess a LogiJobson!
Növeld céged hatékonyságát és sikerét! Logisztikai szakembert keresel? Találd meg velünk a legkiválóbbat!
Kapcsolódó cikkek
Archívum

Raktári ergonómia a fizikai dolgozók egészsége védelméért

Raktári ergonómia - A logisztikai vállalatok felelősséget vállalnak alkalmazottaik biztonságáért, egészségéért. A technológia fejlődésének köszönhetően ma már olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a munkavállalók fizikai terhelésének könnyítéséhez. A raktári ergonómia alapvető fontosságú az

Teherszállítás a föld felszíne alatt? Ezt tervezik Svájcban

A Cargo Sous Terrain (francia nyelven, szó szerint: "Földalatti teherszállítás") egy tervezett földalatti logisztikai rendszer Svájcban. A szolgáltatók egy teljes körű, automatizált, rugalmas és tartós földalatti rakodási rendszert hoznak létre, amely lehetővé teszi a raklapok és

Svájc – A teherforgalom csökkentése a városokban intelligens logisztikával

Az InnoSuisse cég "Smart Urban Multihub Concept" elnevezésű kiemelt projektjének célja egy olyan intelligens logisztikai koncepció kidolgozása, amely fenntartható módon csökkenti a városi területek teherforgalmát. E cél elérése érdekében a cég a kiskereskedelem, a logisztika

A Volvo megtalálta az energetika Szent Grálját

A Volvo Trucks hétfőn közölte, hogy megkezdte a hidrogén-üzemanyagcellákat használó járművei tesztelését. A svéd cég azt állítja, hogy hatótávolságuk elérheti az 1000 kilométert. Polimer elektrolitmembrános üzemanyagcella | Forrás: volvotrucks.hu Volvo-Trucks innováció A dízel már az

Minden, ami alternatív áruszállítás: e-cargo kerékpár

Az elektromos teherkerékpárt, más néven az e-cargo bicikli vagy e-cargo bike, sokan megmosolyogják, azonban reneszánszát éli. Nem mai találmány, korábban futárok, postások, szódások, tejesemberek, pékek rótták nap, mint nap ezekkel a város utcáit. Persze az

Konténerek be- és kirakodása 6 perc alatt?

Igen. Ez lehetséges... A Combi-CSS-t a konténerek berakodásának jelentős felgyorsítására fejlesztették ki. Miközben növeli az árukezelők biztonságát, minimalizálja a termék károsodását. A 30 000 kg-ig terjedő terheket egy konténeren kívüli platformra helyezik rá. A konténer

Elektromos konténerszállító kamionokkal zöldít a Metrans

Munkába állt az első elektromos konténerszállító kamion a döntően konténeres vasúti szállítmányozással foglalkozó METRANS Csoport csepeli intermodális terminálján. „Egyre többször igénylik az üzleti partnereink, hogy ne csak a terminálig, de egészen a telephelyükig szállítsuk el

Alternatívák áruszállításra – körkép 1.

REE Automotive áruszállítás Az egyik alternatíva az áruszállítás fejlődésére a REE Automotive, akinek a nevét korábban annak kapcsán lehetett hallani, hogy az indiai Mahindra is résztulajdonnal rendelkezik a cégben, mostanra pedig elkészült egy olyan jármű,

Önvezető elektromos teherautó, amelynek még sofőrfülkéje sincs?

A svéd Einride technológiai vállalat először mutatta be legújabb fejlesztésű fuvareszközük új képességeit az egyik ügyfelük telephelyén. Azt a lehetőséget demonstrálták, hogy egy távoli (remote) autonóm elektromos szállítás (AET) kezelő szakember több járművet egyszerre, vagy

Az első elektromos teherautó átadása Magyarországon

A Waberer’s csoport leányvállalatánál, a WSZL flottájában állt munkába az első tisztán elektromos hajtású Volvo FL teherautó. A teljes terheléssel mintegy 240 km elektromos hatótávra képes teherautó átadása kiemelt fontosságú pillanat, hiszen az elektromos nehézgépjárművek

Sütik megváltoztatása