Az tengeri áruszállítási piac fontos szerepet játszik a nemzetközi gazdaságban, mivel az áruk nagy távolságokra történő szállítása révén a globális kereskedelem gerincét képezi. Az tengeri áruszállítási ágazat gyakran szembesül a több globális tényező – többek között a gazdasági feltételek, geopolitikai hatások, a kereskedelmi minták változása, a kereskedelmi megállapodások és a technológiai fejlődés – által okozott hatalmas ingadozásokkal.
Tengeri árufuvarozási műveletek piaci előrejelzések
Az óceáni árufuvarozási piacot várhatóan elsősorban az e-kereskedelem folyamatos növekedése hajtja. Mivel egyre több fogyasztó vásárol online, a gyorsabb szállítás iránti igény növeli a tengerii árufuvarozó vállalatokra nehezedő terheket. Az IMF World Economic Outlook előrejelzése szerint a konténerszállítás volumene iránti kereslet 2025-ben 3%-kal fog növekedni. A szállítási hatékonyság javítása, a szállítási idők csökkentése és a rugalmasabb megoldások nyújtása a vállalkozásoktól megköveteli majd, hogy megfeleljenek az igényeknek. Ez arra fogja ösztönözni a tengeri szállítmányozó vállalatokat, hogy többet fektessenek be a jobb technológiába és a műveletek racionalizálásába, hogy kezelni tudják az egyre növekvő mennyiségű, világszerte szállított árut. A Drewry Container Forecaster szerint 2025-ben a kínálat nettó kapacitása 5,2%-kal fog növekedni.
A fenntarthatóság valószínűleg továbbra is dominálni fog a tengerii árufuvarozási vállalatok minden tevékenységében. A szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó előírások például valószínűleg arra készteti az iparágat, hogy környezetbarátabb technológiákat alkalmazzanak. A szén-dioxid-kibocsátás kerül a középpontba, ami az alternatív üzemanyagok, valamint az energiahatékony hajókba és kikötői műveletekbe történő beruházások fellendüléséhez vezet a tengerii árufuvarozásban. A környezetvédelmi normákat nem teljesítő vállalatokat büntetni fogják, míg a zöld hajózás vezetői pozitív márkaimázst vívnak ki maguknak.
A tengerii árufuvarozásban nyomon a logisztikai technológiák alkalmazása terén a gyorsabb és megbízhatóbb szállítás iránti igény növekedésével számolhatunk. A tengeri áruszállítási útvonalak további optimalizálása tovább segíti a költségek és a szállítási idő csökkentését.
Felpörgött a magyar tengeri konténerforgalom is
A növekedésben jelentős szerepet játszott a gyárépítési hullám, valamint a lakossági fogyasztás élénkülése, különösen a Délkelet-Ázsia felől érkező árukat tekintve. A déli importforgalom továbbra is domináns: a déli kikötők az összes tengeri forgalom 72,1 százalékát adták.
A magyarországi tengeri konténeres intermodális forgalom a várakozásokat meghaladva, 15,1 százalékkal bővült idén az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest – közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).
A növekedésben jelentős szerepet játszott a gyárépítési hullám, valamint a lakossági fogyasztás élénkülése, különösen a Délkelet-Ázsia felől érkező árukat tekintve. A kilenc, magyar piacon aktív hajóstársaság közül hét társaságnál nőtt a forgalom, míg kettőnél kisebb visszaesés történt, ami a hajóstársasági piac konszolidációjának jele.
A részletes irányforgalmi elemzések alapján világosan látszik, hogy a déli importforgalom továbbra is domináns: a déli kikötők az összes tengeri forgalom 72,1 százalékát adták, míg az északi irány 27,9 százalékkal részesedett. Ez részben annak tudható be, hogy a tavalyi év során kialakított, a Szuezi-csatorna zárása miatt kényszerűen megváltoztatott hajózási útvonalak stabilizálódtak, és az adriai kikötők ismét megerősödtek szerepükben.
Melyik a drágább: a tengeri szállítás, vagy a vasúti?
A korábban kedvezőbb elérhetőségű északi kikötők így veszíthettek versenyelőnyükből. Az idei első negyedévében nagy versenyelőnyt jelentett a tengeri fuvarozásnak, hogy a fuvardíjak jelentősen csökkentek. Míg tavaly a tengeri és selyemúti (vasúti) fuvarozási költségek hasonló szinten mozogtak, idén már a vasúti díjak több mint kétszeresét teszik ki a tengeri áraknak.
Ez az árkülönbség az importforgalmat a tengeri szállítás irányába terelte. Arra is kitértek, hogy bár az összesített konténerforgalom pozitív képet mutat, az exportoldal teljesítménye továbbra is gyenge. Ennek főbb okai között szerepel az exporttermékek korlátozott versenyképessége a nem EU-s piacokon, valamint az autóipari szektor visszaesése, amely az exportorientált magyar ipar egyik kulcsterülete.
A gyenge exportadatok ellenére az MLSZKSZ több hajóstársaságnál is növekedést tapasztalt az északi export irányban, ami a piac strukturális átrendeződését is jelezheti. A magyar tengeri konténerforgalom dinamikus bővülése is megerősíti, hogy egyre nagyobb szükség van az intermodális szállítás fejlesztésére.
