Csökkent produktivitás, személyes konfliktusok, magas fluktuáció. Csupán néhány tünet, melynek hátterében sokszor a munkahelyi kiégés áll. Kutatások szerint a HR vezetők 95%-a gondolja úgy, hogy a munkahelyi kiégés jelentősen szabotálja a munkaerő-megtartás sikerességét. A folyamatos nyomás, a szervezeti kohézió hiánya vagy a rossz vezetői döntések következtében a munkavállalók ugyanis hamar elveszíthetik lelkesedésüket, mely a cégre nézve komoly következményekkel járhat.
Kulcsfontosságú tehát, hogy cégvezetőként a burnout gyanúja esetén időben lépj. De vajon hogyan ismerheted fel a munkahelyi kiégés tüneteit? Milyen okok állhatnak a háttérben? És legfőképp: hogyan előzheted meg vagy hogyan kezelheted hatékonyan, ha már megtörtént a baj? Alább kiderül.
A munkahelyi kiégés eredményes felismerése és kezelése érdekében először fontos körüljárni és megérteni, hogy mit is jelent pontosan a fogalom. A munkahelyi kiégés alatt a munkavállalók fizikai, érzelmi és mentális kimerültségét értjük. Legtöbbször a huzamosabb ideig fennálló munkahelyi stressz okozza, mely kezelés hiányában krónikussá válhat. A legelső jelektől négy fokozat vezet a teljes összeomlásig:
1. A “mézeshetek” szakasza
A munkavállalók ebben a korai fázisban még teljesen belemerülnek a munkájukba, minden kérésre igent mondanak. Annyi feladatot vállalnak el, amennyit csak tudnak, melyeket ebben a szakaszban még valódi lelkesedéssel teljesítenek. Intő jel azonban, hogy szinte elérhetetlen célokat tűznek ki és nagyon magas elvárásokat állítanak fel saját magukkal szemben.
2. A kemény munka szakasza
A munkavállalók ebben a fázisban rengeteget dolgoznak, hogy elérjék a korábban kitűzött céljaikat. A hosszú túlóráknak azonban ára van: a fizikai és mentális kimerültség jelei ekkor mutatkoznak meg először. Frusztráció és ingerültség jelentkezik, melynek következtében a munkavállalók saját szakértelmüket is megkérdőjelezhetik.
3. A kimerültség szakasza
A munkahelyi kiégés előtti fázisban már egyértelművé válik a kitűzött célok irrealitása az azokat kitűző munkavállalóknak is. Folyamatos nyomás alatt érzik magukat, nehezükre esik az adott feladatra koncentrálni. A csalódottság és a düh érzése keríti hatalmukba őket, gyakran kerülnek konfliktushelyzetbe kollégáikkal vagy ügyfeleikkel. Mindemellett fizikai tünetekkel (például krónikus fáradtság, alvászavarok, krónikus fejfájás, evészavarok) is meg kell küzdeniük.
4. A kiégés szakasza
Ebben az utolsó fázisban a munkavállalók már nem képesek a munkahelyi nyomást eredményesen kezelni. A mentális és fizikai tartalékaikat teljesen felégették, érzelmi kiüresedés jellemzi őket, depresszióba zuhannak. Teljesen elveszítik érdeklődésüket a munkájuk iránt, hiszen úgy érzik: kudarcot vallottak.
Vajon milyen látható jelei vannak a munkahelyi kiégésnek?
Nos, fizikai tünet lehet többek között az alvászavar, a krónikus fejfájás, a magas vérnyomás vagy a szédülés. Az érzelmi tünetek közé tartozik a szorongás, a feszültség, az ingerlékenység, a depresszió vagy a konfliktuskeresés. Végül mentális tünet lehet a feledékenység, a koncentrációhiány, a szétszórtság vagy a túlzott pesszimizmus.
A fenti tünetek eredményeként a munkahelyi kiégéssel küzdő munkavállalóknál gyakran fordul elő munkahelyi hiányzás, valamint csökken a munka iránti elkötelezettségük, produktivitásuk és ezzel együtt az elvégzett munka minősége is. Feladataikat nem tudják hatékonyan ellátni. Legvégső esetben a felmondásukkal is számolni kell, amely kulcsembereknél jelentős érvágást jelenthet a cégnek. Hosszú távon pedig a magas fluktuáció költségeivel is számolni kell.
A munkahelyi kiégés okai
A munkahelyi kiégés egy komplex folyamat eredménye, melynek hátterében természetesen több ok is állhat. Mivel mindenki eltérő módon reagál a környezetében zajló folyamatokra, nem mindig ugyanaz a faktor váltja ki a teljes összeomlást.
A leggyakoribb okok közé tartozik azonban az irreális munkamennyiség, valamint a túlzott tempó is, mely erős nyomás alá helyezheti a munkavállalókat. Továbbá a kiváltó okok között szerepelhet a munka és a magánélet egyensúlyának felborulása is, valamint az alacsony fizetés miatt kialakuló egzisztenciális bizonytalanság.
Bármilyen ok is álljon a munkahelyi kiégés hátterében, a maximalista kollégákra érdemes kiemelten figyelni, hiszen őket könnyebben beszippanthatja a burnout felé táncoló örvény. A saját magukkal, illetve munkahelyükkel szemben felállított magas elvárások miatt ugyanis ők általában hamarabb égnek ki kudarc esetén, mint azok, akik nem teszik ilyen magasra a mércét.
Hogyan előzhető meg a munkahelyi kiégés?
Érdemes tudni, hogy a munkahelyi kiégés visszafordítása sokkal nehezebb, mint a kezelése. Jó hír viszont, hogy amennyiben cégvezetőként vagy HR-esként már a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetsz, nyert ügyed van: néhány apró intézkedéssel ugyanis könnyedén elejét veheted a későbbi problémáknak.
Az első és legfontosabb, hogy időben felismerd a burnout legelső jeleit. Hívd fel munkavállalóid (nagyobb vállalat esetén a menedzserek, csapatvezetők) figyelmét a kiégés korai tüneteire. Rengeteg ingyenes, a munkavállalóid munkahelyi stressz-szintjének felmérésére irányuló sablon közül választhatsz. A rendszeres felmérésnek köszönhetően a kollégák érezni fogják, hogy figyelsz rájuk, fontos számodra a jólétük és probléma esetén bármikor fordulhatnak hozzád.
Tippek a kiégés hatékony kezelésére
Amennyiben a fenti teszt eredményeként úgy látod, hogy még nincs baj, javasoljuk, hogy koncentrálj továbbra is a megelőzésre. Ha azonban a munkahelyi kiégés egyértelműen betört céged falai közé, gyakorlati tippjeink segítségével könnyedén javíthatsz a helyzeten.
1. Keresd meg a probléma gyökerét
Munkavállalóid túlzott munkamennyiségre panaszkodnak? Derítsd ki az okokat! Nem mindegy például, hogy csupán tréningre vagy szervezeti átalakításra van szükség!
A valós okokra legtöbbször az érintettekkel való személyes beszélgetés során tudsz fényt deríteni. Javasoljuk, hogy munkahelyen kívüli, informális találkozó keretében kérdezz rá a nehézségekre. Így félbeszakítás nélkül, nyugodt körülmények között mondhatják el munkavállalóid, hogy mit is éreznek.
2. Csökkentsd a stresszt!
A hatékony stresszkezelés a munkahelyi kiégés elleni védekezés egyik alappillére. Ezért érdemes időközönként stresszkezelési tréningeket biztosítani a munkavállalóid számára. Akár munkahelyi pszichológust is fogadhatsz, akivel előre egyeztetett időpontban konzultálhatnak munkavállalóid. Így biztos lehetsz benne, hogy egyetlen probléma sem bújik meg majd a felszín alatt.
3. Legyen fontos a pihenés
8 óra munka, 8 óra pihenés – régóta tudjuk, mégsem olyan egyszerű betartani. Márpedig akár már egy 5 perces szünet is elég lehet a mentális felfrissüléshez. Ennek ellenére a hektikusabb munkanapon sokan megfeledkeznek a kisebb szünetek beiktatásáról. Ezért emlékeztesd rendszeresen munkavállalóidat a pihenés fontosságára. Ezzel az egyszerű lépéssel nemcsak a munkahelyi kiégés kialakulásának veszélyét előzheted meg, de a produktivitás is növekedni fog.
A rövidebb szünetek beiktatása mellett természetesen a nem túl szigorú szabadságolási rendszer is kiváló eszköz lehet a kiégés ellen.
4. Képezd ki munkavállalóidat egymás feladatainak ellátására
Gyakori eset, amikor a csapatból mindössze egy munkavállaló ért egy bizonyos feladat elvégzéséhez. Azonban, ha csak egy napot is hiányzik a munkából, szinte biztos, hogy pihenés helyett azon rágódik, vajon a többiek hogyan boldogulnak az adott feladattal? Rosszabb esetben pedig egész nap kollégái kérdéseit válaszolja meg. Mit lehet ilyenkor tenni?
Ebben a helyzetben nagyon sokat segíthet, ha például megkéred az adott munkavállalót, hogy egy tréning keretében tanítsa be egyik kollégáját az adott feladat elvégzésére. Így egyrészt a bonyolultabb feladatok sem maradnak megoldás nélkül a távollét alatt, másrészt a pihenés is stresszmentes lesz és teljes feltöltődést fog jelenteni minden munkavállaló számára.
ÖSSZEFOGLALÁS
Kulcsfontosságú, hogy vezetőként tisztában légy a munkahelyi kiégés veszélyeivel. Egy emberközpontú, támogató szervezeti kultúra ugyanis kiegyensúlyozott, elkötelezett és produktív munkavállalókat és alacsony fluktuációt eredményez. Reméljük, hogy tippjeink segítségével Te is időben fel tudod ismerni a kiégésre utaló jeleket, valamint meg tudod akadályozni, hogy a burnout jelentős károkat okozzon mind munkavállalóid egészségében, mind a cég teljesítményében.
