A fenntarthatóságot zászlajára tűző logisztikai cégekből ma már Dunát lehet rekeszteni. Van, amelyik valóban működőképes, sokan viszont gyorsan eltűnnek a piacról. A városi logisztika bonyolult, a megújuló energiával üzemelő járművek vagy az elektromos robogók önmagukban nem oldják meg a forgalmi dugókat, sőt, sok esetben további terhet rónak az infrastruktúrára.
Erre a problémára keres megoldást a Tourmix nevű magyar startup, amely a közösségi gazdaság modelljét próbálja meg alkalmazni a városi csomagszállításban. Az ötlet szerint bárki, aki amúgy is közlekedik a városban, rövid kitérővel kézbesíthetne csomagokat.
A koncepció: civil futárok, alkalmi kiszállítók
A koncepció lényege egyszerű: a csomagokat nem hivatásos futárok, hanem járókelők juttatják el a címzettekhez, ha az útvonalukba belefér egy rövid kitérő. „Amikor a jövő kiszállításáról van szó, mindenki drónokról vagy robotikus megoldásokról beszél. Furcsának találtuk, hogy senki sem nézi meg, mi az, ami már most is megvan” – mondja Bagdy Márk, a Tourmix társalapítója. Ez alapján jött a gondolat, hogy mi lenne, ha a városban amúgy is közlekedő emberek vállalnának rövid, 5-10 perces kitérőt, hogy útközben kézbesítsenek egy csomagot?
A modell elsőre az Uber koncepciójára emlékeztet, ám itt nem utasokat szállítanak a vállalkozó kedvű emberek, hanem csomagokat, akár gyalog, biciklivel vagy rollerrel. Ehhez hozzátartozik, hogy a futárok – a cég szóhasználatában „mixerek” – nem főállásban dolgoznak, hanem alkalomszerűen vállalnak kiszállítást.
Vagyis a szállítás nem megélhetést biztosít számukra, hanem inkább plusz bevételi forrást jelent, némi kiegészítő jövedelmet. Akadnak olyanok is, akik számára elég maga az érzés, hogy tettek a környezetért, így nem kérnek anyagi juttatást a szállításért cserébe.
Tehát itt a futárok dönthetnek arról, hogy kérnek-e egyáltalán pénzt a szolgáltatásért, vagy inkább jótékonyságból cselekszenek, az élhetőbb jövő érdekében. „A mixereink nagy része nem anyagi motivációból csatlakozott. Számukra az élhetőbb város, a közösség és az öröm, amit a vásárlóknak okoznak, legalább annyira fontos tényező, mint a pénz” – mondja Bagdy Márk.
A vállalkozás mögött vezetőként Bagdy Márk mellett Márky András Zoltán áll, és szigorúan véve nem ez az első projektjük: korábban Tourmix Delivery Bt. néven működtettek egy másik céget, amelynek adószámát időközben törölték, és jelenleg kényszertörlés alatt áll. Az előző cég még a koncepció korai szakaszában jött létre, de üzletileg nem indult be, így a ma élő startupot végül új jogi keretek között indították újra.
A két alapító együtt látható az alábbi videóban, amely az MVM Edison nevű startupversenyére készült, ahol 2021-ben a Tourmix a második helyen végzett.
Kiegészítő jövedelem
Milyen működési kereteket igényel ez a logisztikai model? Ez a futároknál különösen fontos kérdés, hiszen ők a 2022-es kata-szigorítás után elestek ettől az adózási lehetőségtől.
A Tourmix hangsúlyozza, hogy mivel a platformon keresztül történő szállítás nem rendszeres munkavégzés, hanem alkalmi, önálló bevételszerzési lehetőség, a futárok legálisan kapják meg a nekik járó összegeket.
A Tourmix technikai közvetítőként működik, nem munkáltatóként. Hasonlóan például a használt ruhákat és újabban elektronikai cikkeket is értékesítő Vinted platformhoz, a Tourmix is kizárólag az ügylet technikai lebonyolítását és a pénzmozgások adminisztrációját végzi. De maradva a futároknál, így működik a Wolt és a Foodora is.
A futároknak a rendszer automatizáltan fizeti ki a szállítási díjat, az adózásról pedig nekik kell gondoskodni. Ez a gyakorlatban leginkább önálló tevékenységből származó jövedelmet, vagy ha vállalkozóról van szó, akkor átalányadót jelenthet.
Bagdy Márk arról is beszámol, hogy a mixerek havi 60 ezer forint körüli jövedelemre számíthatnak, a végösszeg persze mindig attól függ, hogy milyen gyakran dolgoznak. A jogászból lett cégtulajdonos szerint eddig főként Z-generációs fiatalok állnak mixernek, hiszen számukra prioritást élvez a rugalmas időbeosztás a munkában is. Egyébként bárkiből lehet futár, csak az alkalmazást kell letölteni hozzá.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A logisztikai modell működését a gyakorlatban is teszteltük. Első körben egy tisztálkodási csomagot rendeltünk Tourmix szállítással egy Budapest környéki településre, Tárnokra. A rendelést azonban nem tudták teljesíteni: a webáruház jelezte, hogy „technikai okok miatt” nem tudja a Tourmix szolgáltatását igénybe venni, így a csomagot végül az egyik nagy futárszolgálattal küldte ki. Bár konkrét magyarázat nem érkezett, feltételezhetően arról van szó, hogy a szolgáltatás jelenleg elsősorban Budapestre koncentrálódik, és az agglomeráció kiszolgálása még nem megoldott, elvégre egy vidéki cím ritkábban esik útba.
Ezt követően egy újabb csomagot rendeltünk, ezúttal budapesti, XI. kerületi címre – szintén tisztálkodószereket. A munkaszüneti napok ellenére a csomag egy héten belül megérkezett. A kézbesítési élmény leginkább egy ételrendelésre emlékeztetett: a mixer nem keltette egy profi futárcég képviselőjének benyomását, ugyanakkor közvetlenül, kedves módon adta át a csomagot.
A rendszer tehát városi környezetben működőképes lehet, de az agglomerációs címek esetében egyelőre nem tűnik megbízhatónak, ezért a vidéki vásárlók valószínűleg jobban járnak, ha maradnak a hagyományos futárszolgálatok mellett.
A környezetvédelmi ígéret is csak akkor teljesül biztosan, ha a futárok valóban amúgy is megtett útjaik során vállalják a csomagok elvitelét, külön út nélkül. (Bár persze egy plusz, biciklivel vagy villamossal megtett útnak szintén nincs kimutatható környezeti hatása.) Mindenesetre ezt nehéz objektíven ellenőrizni.
Közösségi kézbesítéssel egyébként nem csak Magyarországon próbálkoztak. Bécsben a helyi közlekedési vállalat tesztel egy hasonló rendszert, amely két csomagpont közötti szállításra épít, a tömegközlekedés kihasználásával. Persze fontos különbség, hogy ott egy köztulajdonú nagyvállalat vezényli a rendszert, míg itthon egy piaci startup.
A Tourmix esetében a cikk írásakor közel 500-an vártak arra, hogy kipróbálják a mixerkedést. Azt azonban így is nehéz megjósolni, hogy a magyar csapat koncepciója új korszakot indít-e a városi logisztikában vagy csupán egy kísérlet marad.
Forrás: G7
