A mesterséges intelligencia (MI) nemcsak a munka jellegét változtatja meg, hanem azt is, hogy ezek eszközök befolyásolhatják a munkaerő-felvételt, az elbocsátásokat és az előléptetéseket. Ez félelmeket kelt a HR szakmai körökben, hogy esetleg az öntanuló gépek fogják diktálni a karrier utakat.
A vállalatok, a toborzók és az álláskeresők már kísérleteznek a MI technológiával. Az algoritmusok megírhatják az állásleírásokat, a megkövetelt kompetenciákat és szűrhetik a jelentkezéseket, hogy megtalálják a legjobb jelölteket. Ugyanígy segíthetnek képzési programok kialakításában azáltal, hogy azonosítják a jelenlegi munkavállalók készségeit, esetleg azok hiányait. A mesterséges intelligencia segíthet az álláskeresőknek az önéletrajzok és kísérőlevelek megírásában is, egyes alkalmazások pedig arra ösztönzhetik a jelölteket, hogy az interjúk és tesztek során a legmegfelelőbb válaszokat adják.
Egyre inkább világossá válik azonban az a trend, amikor a mesterséges intelligencia alkalmazása inkább akadályoz, mint segít. Minden munkakapcsolat középpontjában az emberek állnak, akiknek saját kompetenciájukat, tapasztalatukat, intuíciójukat kell használniuk a döntések meghozatalakor.
De lehet-e arra kérni az álláspályázókat, hogy korlátozzák a technológia használatát a pozíciókra való jelentkezéskor?
„A munkaadók kezdik ezt felismerni, és egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kreatív gondolkodásra, az összetett problémamegoldásra, a tanulási képességre és az érzelmi intelligenciára. Egy álláskereső legértékesebb tulajdonságai azok, amelyek emberré teszik őt.” – fogalmazza meg Papp Zoltán, a LogiJobs ügyvezetője.
A munka alapvető változása
A mesterséges intelligencia a személyes adatok bizalmas kezelésével kapcsolatos kényelmetlen kérdéseket is felvetethet, valamint azt, hogy a gépek képesek-e méltósággal és empátiával bánni a munkatársakkal. Hiszen volt már példa arra, hogy a rosszul programozott MI-rendszerek folyamatos diszkriminációt alkalmaztak. Mint például egy toborzóeszköz, amelyet az Amazon leállíttatott, miután elfogultságot mutatott a nőkkel szemben.
A mesterséges intelligencia használata pedig az interview-k alatt, az emberek érzelmeinek rögzítésére videofelvételek alapján aggályokat keltett a gépek érzékeny személyes területekre való behatolásával kapcsolatban. A szakmai és politikai döntéshozók világszerte, arról vitatkoznak, hogyan lehetne korlátozott, ellenőrizhető, eredményes módon alkalmazni a mesterséges intelligenciát például a munkavállalók toborzása területén.
„Az MI alapjaiban változtatja meg a munka világát. A szigorúbb szabályozás elengedhetetlen a munkavállalók jogainak védelme és a konzultációhoz való jog garantálása érdekében, amikor az MI-rendszereket bevezetik”. Ez adatvédelmi intézkedéseket, teljes körű tájékoztatást követel arról, hogy mikor és hogyan használják a mesterséges intelligenciát, valamint az emberek érzelmeit elemző rendszerek betiltását foglalja magában.
A mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatok
Magyarország lassan és megfontoltan halad a saját útján az MI-szabályozás felé. Csatlakozott az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló egyezményéhez, amely az emberi jogokat védi. De legalább két évbe telik, mire a törvényeket ennek megfelelően kiigazítják.
Az MI-eszközök még csak most kezdik éreztetni jelenlétüket a magyar munkahelyeken. A cégek fokozatosan és óvatosan közelítenek a technológiához.
Az MI előnyei
„A toborzási filozófiának továbbra is az emberi tényezőt kell előtérbe helyezi a felvételi folyamatban” – mondja Papp Zoltán. „Ahol MI-megoldásokkal dolgoznak, ott szigorú, célorientált folyamatokat kell követni. Miközben a vállalatok általában biztosra mennek, tudatában kell lenniük annak is, hogy az MI felelősségteljes felhasználás esetén milyen hatékonyságnövelést kínálhat. A vállalatoknak és a munkavállalóknak is ki kell használniuk a jól képzett algoritmusok által kínált előnyöket. „
A mesterséges intelligenciát alkalmazó toborzó szoftverek képesek gyorsan kiszűrni olyan mintákat a nagy mennyiségű adatban, amelyek az emberi szem számára nehezen értelmezhetőek. A rendszerek ezután össze tudják kapcsolni a pontokat, hogy az emberi kezelőikkel folytatott kétirányú „beszélgetés” során változtatást, fejlesztést javasolnak.
A gépeknek az embereket kell szolgálniuk
Papp Zoltán meg van győződve arról, hogy a technológia pozitív előnyökkel járhat, ha gondosan építik fel, és elegendő ellenőrzést és egyensúlyt tartalmaz, például olyan megoldásokat, amelyek a kockázatok mérséklésére és a megfelelő iránymutatás biztosítására szolgál. „Ez segíthet az alkalmazottaknak és a vezetőknek jobban megérteni, hogyan teljesítenek, és hogyan érzékelik, értékelik őket mások, miközben a rendszer a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölheti az elfogultságot.”
Az MI rendszerek csak akkor működnek, ha az embereket szolgálják. De a dolgozók meggyőzése arról, hogy az ilyen rendszerek objektívek, egy másik kihívás, amellyel az MI fejlesztőknek még meg kell küzdeniük.
