Világszerte egyre több logisztikai és ipari park tetejére telepítenek naperőműveket, amelyekkel nemcsak az energiafogyasztásuk egy jelentős részét válthatják ki vagy kedvezhetnek bérlőiknek a létesítmények tulajdonosai, hanem akár értékesíthetik a megtermelt áramfelesleget.
Magyarországon ez a folyamat ugyanakkor gyerekcipőben jár, holott a műszaki kivitelezés egyszerű és sokféle finanszírozási konstrukció áll rendelkezésre, hogy zöldebbé és klímatudatosabbá váljanak logisztikai parkjaink. Becslések szerint akár 9 millió négyzetméter nem lakossági tetőfelületre kerülhetne napelem hazánkban, a megtermelt energia elérhetné az évi 1040 MWh-t (ez az éves hazai teljes villamosenergia fogyasztás 2,3%-át jelenti) – négyzetméterenként elvileg akár 2500 forint árbevételt termelve a tulajdonosoknak.
A középtávú európai uniós és hazai energiastratégiában központi szerepet játszanak a megújuló energiaforrások, így a napenergia is. Magyarország célja többek között, hogy 2050-re a hazai villamosenergia-termelés 90%-a karbonsemlegessé váljon, ennek első lépéseként 2030-ig az ország áramfogyasztása 21%-át megújuló energiaforrásokból fedezze. A fotovoltaikus erőművek 2019-ben az éves teljes villamosenergia-felhasználás 3%-át termelték meg, azonban a következő évtizedben itthon is robbanásszerűen terjednek majd az ezen a technológián alapuló rendszerek: a naperőművi beépített teljesítmény öt év múlva várhatóan 2495 megawattra, 2030-ra pedig a 6645 megawattra nő.
Tetőre telepített naperőművek – 9 millió négyzetméteres árammező
Világszerte és az Európai Unióban is számos példát láthatunk arra, hogy a nagy ipari parkok, logisztikai központok és a kereskedelmi központok épületeik lapos tetőit hasznosítva maguk is áramtermelőkké válnak. Magyarországon ilyesmire egyelőre kevés a példa, holott lenne hova építkezni: hazánkban 193 ipari-, 100-nál több logisztikai-, valamint 18 tudományos és technológiai park működik. A magyar ipari ingatlanportfólió mintegy 3 millió négyzetméter, emellett a logisztikai parkok, raktárak területe további 3,45 millió négyzetmétert tesz ki. A kereskedelmi ingatlanok pedig további 2,5 millió négyzetméter felületet jelentenek.
Ha a teljes ingatlanportfólió tetőfelülete a szigetelés anyaga és statikai adatai alapján alkalmas lenne a napelemek fogadására, akkor országosan akár közel 9 millió négyzetméter hasznosítható lenne az energiatermelésre. Erre a felületre mintegy 900 MW nagyságrendű energiatermelő naperőmű telepíthető, ebből 345 MW juthat a logisztikai parkok számára.
Nemcsak a tulajdonos, a bérlő is profitálhat a naperőműből
A tetőre telepített fotovoltaikus erőművel kiváltható a saját energiafogyasztás egy része, illetve többlettermelés esetén az áramfelesleg értékesíthető is. Egy ilyen beruházás nagy előnye, hogy a létesítmény hosszú időre részlegesen, saját termelésből gondoskodhat az energiaellátásáról, illetve a különféle támogatási konstrukcióknak köszönhetően kedvezményes energiaárat, megtakarítást biztosíthat a tulajdonos vagy az épületeket használók, bérlők számára. A tetőfelületek hasznosítása jelentős gazdasági előnyt jelenthetne mind az üzemeltetők, mind az infrastruktúrát használó több mint 3400 vállalkozás számára.
A logisztikai létesítmények tetején előállítható áram mértéke átlagosan 1150 kWh/kWp, ami azt jelenti, hogy ennyi az átlagosan előállított éves áram mennyisége 1 kW beépített napelemre vetítve. A logisztikai parkok tetőire – 3,45 millió m2 – kedvező esetben akár 345 MW naperőmű telepíthető, ennyi telepített naperőmű éves összes termelése megközelíti az évi 400 000 MWh termelést. A mai piaci ár 1 MWh áramra 60 EUR, ennek a feltételezésével 24 millió euró teljes bevételt lehetne elérni, ami 355 Ft/EUR árfolyamon 8,52 milliárd forint. Ez a teljes elméleti felület alapján – 3,45 millió m2 – minden négyzetméterre eredményez 2,470 forint – 6,95 EUR/m2 elvi éves árbevételt. Ez persze csak akkor realizálható, ha a tetőn elhelyezhető naperőmű teljes termelése eladásra kerül ezen az áron az áramkereskedőnek és természetesen az árbevétel is a tulajdonosé a beruházás alapján. A saját felhasználás szerencsés esetben ehhez képest a saját fogyasztás jellege alapján számított fogyasztói átlagárhoz arányosítható, ami vélhetően magasabb, mint a piaci áram eladási ár.
Egyszerű telepítés
A nagy lapostetős ingatlanokra a fotovoltaikus erőművek telepítése egyszerű műszaki folyamat, az esetek túlnyomó többségében a tetőszerkezetet nem kell megbontani, átfúrni, illetve, ha mégis erre lenne szükség – ez a tető típusától és statikai adataitól függ – az a megfelelő technológiával biztonságosan, beázási kockázat nélkül megoldható. A tető terhelése kis mértékben ugyan változik a telepítést követően, de ezt mindig teljes körű statikai elemzéssel igazolja a kivitelező. A hálózatra csatlakozás új, vagy akár már meglévő transzformátorokon keresztül is történhet a szolgáltató műszaki vizsgálatától, valamint a csatlakozási pont tulajdoni viszonyaitól függően.
Az ipari- és logisztikai parkok gondos szakmai és jogi előkészítéssel előnyös feltételeket teremthetnek a számos üzleti konstrukción keresztül elérhető napelemes erőműveknek. Emellett megújuló energia tanúsítványt (green certificate) szerezhetnek, ami több szempontból is értéket jelent.
(MLSZKSZ)