Egy lépéssel közelebb került Magyarország a trieszti tervek megvalósításához. Az illetékes kikötői hatóság jóváhagyta a magyar tulajdonban lévő terminál rakpartosítását. Hosszú még az út addig, mire a magyar vállalatok is használhatják a terminált exporttevékenységük során, mindenesetre egy olasz lap rámutatott, Kína is dörzsölheti a kezét, ha minden a tervek szerint alakul.
Magyar tengeri kikötő
Jóváhagyta a trieszti kikötői hatóság a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket – adta hírül az AdriaPorts.
Megkezdődött ezzel párhuzamosan a pályázati munkák elbírálása is, a közeljövőben eldőlhet, kit bízhatnak meg a munkálatok elvégzésével.
Trieszti kikötő projekt
A győztes cég feladata első körben az lesz, hogy hajózhatóvá tegye a csatornát, ehhez kotrásra lesz szükség. Ezen kívül pedig a munkálatok első fázisába tartozik a közúthálózathoz való csatlakozás megoldása is. Mindez várhatóan 45 millió euróba kerül majd.
Az már 2021 májusában kiderült, hogy a trieszti kikötő projekt komplex üzleti és műszaki megvalósíthatósági tanulmányát a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. készítheti el, nettó 445 ezer euróért.
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő Adria Port Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A megvalósíthatósági tanulmány célja, hogy egy műszakilag megvalósítható és kereskedelmi szempontból előnyös fejlesztési tervet és üzleti modellt mutasson be az ajánlatkérő számára, amely alkalmas a projekt stratégiai céljai elérésére.
Régi álom, távoli megvalósíthatóság
A magyar kormány 2021 januárjára tudta megszerezni a trieszti kikötő terminálját, bár már 2019-ben 11,2 milliárd forintnyi eurót invesztált a trieszti kikötőfejlesztést megvalósító cégbe, az Adria Port Zrt.-be.
Bár több évet áldozott a magyar kabinet arra, hogy megszerezze a trieszti kikötő ezt a bizonyos részét, hosszú idő, mire alkalmassá válhat arra a célra, amelyre szánják. A terminált korábban az Aquila olajfeldolgozó cég használta, finomítóként és szénhidrogén-kezelésre, az elmúlt években azonban elhagyatottá, afféle rozsdaövezetté vált.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly arról beszélt római látogatása során, hogy a magyar vállalatok várhatóan 2026-tól vehetik igénybe exporttevékenységükhöz a trieszti kikötő magyar terminálját.
Ami jó hír: Olaszország kapott az Európai Unió Helyreállítási Alapjából 45 millió eurót arra, hogy a fejlessze az érintett partszakaszt, valamint a tengeri mederkotrás költségeit is fedezhetik ebből az összegből.
Kínai kapcsolódás
A baloldalinak tekinthető Il Foglio olasz lap 2022 végén hívta fel a figyelmet arra, hogy a trieszti magyar kikötői projekten belül kínai szálak és összefonódások láthatók. Arról egyébként, hogy kikötők tekintetében Kína lábnyomaiban járunk, már 2020-ban is írtunk.
Az olasz sajtóorgánum szerint a terminál összeköttetésbe kerül majd a kínai Új Selyemút projekttel. Ennek keretében zajlik azonban a híres-hírhedt Budapest-Belgrád vasútfejlesztés is.
Érdekesség, hogy míg a magyar kormány egyértelműen elégedett a kínai kezdeményezés nyújtotta lehetőségekkel, az olasz kormány éppen hátrálna belőle. Erre pedig most lehetőségük is nyílik.
Olaszország 2019-ben, a G7-országok közül elsőként csatlakozott az Új Selyemút nevű gazdaság- és kereskedelemfejlesztési programhoz. Az ország akkori miniszterelnöke, Giuseppe Conte ezt a döntést abban a reményben hozta meg a jóvoltából az addig gyengélkedő és alulteljesítő olasz gazdaság erőre kaphat.
Ez azonban nem történt meg, inkább Kína profitált a paktum létrejöttéből.
Forrás: Economx
