Régebben a friss diplomásoknak volt 1-2 évük a gyakorlatba való betanulásra, ma viszont a munkaerőpiac azt várja el, hogy rögtön szinte rögtön tudjanak mindent – mutatott rá Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke az AI Summit 2025 konferencián. Szerinte az egyetemeknek nem csak túlélniük, hanem aktívan alakítaniuk kell a mesterséges intelligencia korszakát. „Legyünk trendformálók” – fogalmazott, majd felvázolta, hogyan csinálják ezt a Gábor Dénes Egyetemen.
Dietz Ferenc szerint az egyetemek jelenleg többszörös kihívás alatt állnak, és ez a helyzet egyre csak fokozódik. Az egyik legnagyobb próbatétel az egyensúlyvesztés: „Sokkal több hallgató jön most az egyetemre, mint régen. Ez egyfelől üdvözlendő, mert felkészültebb lesz a következő nemzedék. Másfelől viszont nagyon nehezen követi le ezt a változást az oktatói és támogató állomány, valamint az infrastruktúra, azaz az intézmények teljes működése.”
Ezt a problémát bonyolítja, hogy a bemeneti tudáskülönbségek is egyre nagyobbak lesznek a hallgatók között. Miközben rengeteg diák érkezik az egyetemekre, „rendkívül nagyok az eltérés,ek és nekünk mégis egységes tudást és diplomát kell adni a kezükbe, amit utána a munkahelyen nagy sikerrel tudnak használni”. Az elnök szerint ezért válnak az elsősöknél egyre fontosabbá a felzárkóztató programok.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az új generációknak teljesen más igényei vannak az oktatással szemben. Teljesen másképp állnak hozzá magához az oktatáshoz, sokkal élményszerűbb és frissebb tudást szeretnének, mint korábban – magyarázta az egyetemi vezető. Ez gyökeres szemléletváltást igényel az oktatási intézményektől, amelyek eddig hagyományos módszerekkel dolgoztak.
A munkaerőpiaci új követelményei: a türelmetlenség kora
A munkaerőpiac elvárásai szintén drasztikusan megváltoztak az elmúlt években, amit Dietz Ferenc különösen hangsúlyosnak tart. Régen ha valaki kikerült az egyetemről, akkor volt 1-2 éve beletanulni a gyakorlatba. Ma viszont azt várja a munkaerőpiac, hogy ahogy kijönnek az egyetemről, rögtön be tudják őket állítani a napi munkába, és szinte mindent tudjanak.
Ez a türelmetlenség alapjaiban változtatja meg az egyetemi oktatás sikeres karrierre felkészítő célkitűzéseit. „Ma egy munkavállalótól nem azt kérdezik, hogy ért-e a mesterséges intelligenciához, hanem hol és hogyan tudja úgy használni a munkájában, hogy azáltal sokkal hatékonyabb legyen”.
Emellett a társadalmi elvárások is rendkívül nagyok az egyetemekkel szemben. Az intézményektől azt követelik, hogy az oktatás és kutatás mellett irányt mutassanak, és amikor ez nem történik meg időben, súlyos problémák adódnak. „Láttuk legutóbb a Covid idején, ha az egyetemek, a tudós társadalom nem ad valós szakmai válaszokat időben, akkor jön a fekete űr, amit mások kitöltenek mindenféle pletykákkal és egyéb téves, félrevezető információkkal.”
Be kell csatornázni a vállalkozói tőkét az egyetemekre
Dietz Ferenc őszintén beszélt arról a kényes kérdésről is, amiről „mindig szerényen hallgatni szoktunk”: az egyetemi forrásösszetétel rendkívüli változásáról. „Most nem is igazán itthonra gondolok, hanem elég azt megnézni, hogy a közelmúltban, akár Madridban, akár Berlinben, akár Párizsban milyen diáktüntetések és felháborodások voltak, amikor az állam csökkentette a forrásokat.”
Ez a jelenség globális trend, és a magyar egyetemek sem kerülhetik el. A kieső állami támogatást máshonnan kell pótolni: Ezeket a forrásokat be kell hozni máshonnan, a vállalkozói szférából, a magánszférából, aminek is meg kell teremteni a feltételeit. Ez azonban nem egyszerű feladat, és gyökeres változásokat igényel az egyetemek stratégiájában és működési modelljében.
A hallgatók elvárásai is teljesen megváltoztak: „Nem érdekli a hallgatókat már az eszmetörténet, csak az, hogy minél hamarabb olyan tudást kapjanak a kezükbe, amivel piacra tudnak menni, és jól keresnek.” Ez teljesen más szemléletet igényel az oktatóktól és az intézményvezetőktől is.
Ember versus gép: a jövő munkamegosztása
A mesterséges intelligencia korszakában kulcsfontosságú kérdés lesz a munkamegosztás az ember és a gép között. Dietz Ferenc részletesen kifejtette, hogy melyek azok a területek, ahol az ember továbbra is nélkülözhetetlen marad: Rengeteg dolog van, amiben az ember sokkal jobb, a vezetésben, az ösztönzésben, a kapcsolatépítésben, a példamutatásban, ezt nem tudja a gép.
Ugyanakkor a gépeknek is vannak nyilvánvaló előnyeik: „mert az emberben ott van a kiégés, a fáradtság, az igény a jobb bérre, munkakörülményekre és még rengeteg olyan dolog, ami a gépnél nincs.” A kulcs abban rejlik, hogyan tudjuk a kettőt ötvözni, hogy a legjobb megoldás születhessen meg.
A tudás fogalma megváltozott, azonban a soft skillek fontossága továbbra is megmaradt, sőt még inkább felértékelődött. A LinkedIn kimutatásaiból látjuk, hogy a kritikai gondolkodás és a kreativitás mindig ott van az első helyeken – mutatott rá az elnök. Emellett felértékelődtek a különböző eszközök, mint a digitális, a kommunikációs vagy a menedzsment programok ismerete, és új elvárás a mesterséges intelligencia alapműveltség.
Az oktatói szerep teljes átalakulása
Az előadó szerint az oktatói szerep gyökeresen megváltozik. Olyan tanárokra van szükség, akik ténylegesen partnerek, ott állnak a hallgató mellett, példát tudnak mutatni személyes jelenlétükkel és karrierjükkel.
A pedagógusoknak már nem csak tanítaniuk kell, hanem gondolkodásra, érvelésre ösztönözve, összefüggésekre rámutatva kell felkészíteniük a hallgatókat a jövő kihívásaira. Az ipari forradalom idején kiépült oktatási rendszer statikus tudáshalmazt, a múlt ismeretét kínálja, azonban a mai sokrétű problémák megoldására dinamikus tudással, a jövőre kell felkészíteni a diákokat – vallja az elnök.
Ebben kulcsszerepet játszanak a projektfeladatok, amelyek pont azt erősítik a hallgatóknál, amiben a mesterséges intelligencia gyenge. A projektmunka során teamben kell dolgozni, stratégiát készíteni, és előtérbe kerülnek azok az emberi tényezők, amelyek kiegészítik a gép tudását, mint a kreativitás az empátia, vagy az egymásra figyelés. Ezért döntöttek úgy a Gábor Dénes Egyetemen, hogy a projektmunkák felé viszik el a fókuszt.
Intézményi szintű bevezetés és stratégia
Az elnök szerint a mesterséges intelligencia intézményi szintű bevezetéséhez először stratégiai tervezésre van szükség – legyen az intézménynek megfelelő intézményi MI stratégiája. Utána nagyon fontos az adatvezérelt döntéshozatal: folyamatosan hallgatói adatokból naprakészen követhető, hogy melyik kurzus megy jobban, hol kell beavatkozni, vagy hol kell változtatni a tananyagon. A sikeres bevezetéshez a legfontosabb a vezetői példaadás és elkötelezettség – nem lehet megkövetelni a beosztottaktól, ha maguk a vezetők sem használják ezeket a rendszereket.
Fontos továbbá az átfogó változás: nem elég egy területre bevezetni a mesterséges intelligenciát, hanem a stratégiától az oktatásmódszertanig, az ügyfélszolgálatig és a tananyag-előállításig mindenhol érdemes alkalmazni. Szükséges az állandó alkalmazkodás a változó világhoz, az MI fejlődéséhez, valamint a személyi állomány folyamatos képzése és a belső szabályozás.
Egyetemek közötti verseny és felelősség
Dietz Ferenc beszélt arról is, hogy az egyetemeknek milyen területeken kell egymással versenyezniük napjainkban, nemcsak hazai, hanem külföldi intézményekkel szemben is. Ilyen az oktatási portfólió, a hallgatói élmény, a rangsorokban való szereplés, a kutatási területek, a partneri kapcsolatok, az infrastruktúra és a DPR, a piacra lépés mérőszáma.
Az egyetemeknek több felelősségi szintjük is van a mesterséges intelligencia korszakában. „Ne azt mondjuk, hogy csak túl akarjuk élni, hanem alakítsuk a Jövőt, legyünk trendformálók” – fogalmazott. „Nagy kihívás a jövőre való felkészítés, ami rendkívül nehéz, hiszen nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, csak azt, hogy minden átalakul. A fiataloknak mindig a lehető legfrissebb tudást kell átadni, és ezt csak úgy lehet, ha megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre és minél erőteljesebben bevonják az oktatásba a vállalati partnereket”.
A jövő egyeteme: fizikai és virtuális világok ötvözete
Az elnök a jövő egyetemeiről is beszélt: különböző kutatások és trendek szerint egy egyéni tanulási univerzuma lesz mindenkinek, amelyben jelen lesz a fizikai világ, ahol személyesen találkozhatnak, konzultálhatnak az oktatókkal, de ott lesz virtuális világ is, ahova további ismeretekért lehet majd betérni. A két világ között szinte el fog mosódni a határ.
Abban hisz, hogy az MI egyre inkább partner, segítő, tutor és oktató lesz. Az oktatás olyan szinten lesz személyre szabott, hogy nem csak megmutatja, honnan induljon valaki és segít, ha lemarad, hanem olyan személyes dolgokat is figyelembe vesz, mint hogy ki hogyan tud jobban tanulni – sötétben, madárcsicsergés közben, vagy csak videókon keresztül.
A Gábor Dénes Egyetem válasza a kihívásokra
Dietz Ferenc beszámolt arról, hogy az egyetemük oktatásmódszertani kutatásai során kérdőíveztek a széles társadalomban és a hallgatók között is, és a felmérésből rendkívül nagy lemaradást tapasztaltak a mesterséges intelligencia terén. Ezért hozták létre 2025. január 1-től a Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot, amelynek feladata az MI alkalmazott kutatása, alkalmazások fejlesztése és tudatosítása 14 éves kortól 90 éves korig.
Balogh Péter (Petya) egy korábbi konferencián bejelentette, hogy cége, a STRT Holding a Gábor Dénes Egyetemmel közösen elindította a „Mi jövünk” nevű országos programot. Már több ezer cégvezetőt képeztek ki arra, hogy a cégében hogyan implementálja a mesterséges intelligenciát, így volt miből táplálkozni. A mijovunk.hu weboldalon elérhető 3 órás tananyag célja, hogy „több millió magyar ember értse meg, hogy mi ez”.
A korszerű oktatás és kutatás támogatására az intézmény különböző high-tech laborokat fejleszt, többek között mesterséges intelligencia, drón, fintech és ipar 4.0 laborokat. Olyan korszerű alkalmazásokat használnak, mint például az Aether, ahol egyszerre látható az előadó, a prezentáció, sőt a tábla vagy az oktatói billentyűzet és mindez a tanulás megkönnyítése érdekében, hallgatói kérdésekre okos válaszokat adó chatbottal és keresési funkciókkal kiegészítve. Az elnök szerint ez a lehető legkorszerűbb forma az oktatásban, mert a mesterséges intelligencia támogatja minden funkciót, az egész életen át tartó sikeres tanulás érdekében.
(Forrás: Index)
