A katasztrófa elhárítás logisztikája
A katasztrófa elhárítás logisztikája, más néven humanitárius logisztika, a katasztrófavédelmi rendszer felkészülési és reagálási fázisával foglalkozik. A humanitárius logisztika célja, hogy hatékonyan és költséghatékonyan tervezze, hajtsa végre és ellenőrizze az áruk, anyagok és kapcsolódó információk áramlását és tárolását a származási helytől a fogyasztási helyig annak érdekében, hogy enyhítse a kiszolgáltatott emberek szenvedését.
A humanitárius logisztika
A funkció számos tevékenységet foglal magában, beleértve a felkészülést, a tervezést, a beszerzést, a szállítást, a raktározást, a nyomon követést és a vámkezelést. A humanitárius logisztika kulcsfontosságú a segélyezési műveletek és programok hatékonysága és gyorsasága szempontjából. Ezekre a logisztikai rendszerekre szükség van az élelmiszer, a víz, a gyógyszerek és egyéb készletek beszerzéséhez. A humán erőforrás, a szükséges gépek és berendezések, valamint a sérültek beszerzéséhez, tárolásához és szállítása is szükséges a katasztrófa előtti és utáni időszakban. A katasztrófa elhárítás logisztikai műveleteinek sokfélesége olyan kiterjedt, hogy a humanitárius logisztika a katasztrófa elhárítási műveletek legnagyobb részévé vált, és manapság annak mintegy 80%-át teszi ki.
A segélyezési műveletekhez nagyszámú logisztikai járművet, felszerelést és személyzetet kell bevetni. Például a 2008. május 12-i kínai Wenchuan földrengés során 24 óra alatt 6 teherszállító repülőgépet és 19 helikoptert küldtek a térségbe. Körülbelül 5800 katonai egészségügyi és mentőszemélyzetet és 150 tonna ellátmányt szállítottak az érintett területre. Egy ilyen hatalmas művelet hatékony és eredményes végrehajtása, figyelembe véve a helyzet kaotikus jellegét (pl. a közpánikot, a közlekedési és kommunikációs infrastruktúrák pusztulását), valójában összetett és nehéz feladat.
Humanitárius logisztikai rendszerek
A gyakorlatban a humanitárius logisztikai rendszerek irányítása nagyban különbözik a kereskedelmi logisztikai rendszerek irányításától. Ez főként az egyes rendszerek eltérő, eredendő keresleti jellemzői miatt van így. A kereskedelmi ellátási láncokban a termék iránti keresletet általában, vagy megfelelő előrejelzési technikákkal becsülik meg. Ezért a kereskedelmi ellátási láncok vezetői mindent megtesznek azért, hogy a bizonytalansági elemeket a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböljék. A humanitárius logisztikában azonban a kereslet jellege nagyon bizonytalan, mivel a katasztrófák időpontja, helye és intenzitása – és így a pontos segélyigények – csak a katasztrófa bekövetkezése után válnak ismertté.

A humanitárius logisztikai rendszerek kihívásai
- A non-profit szervezetek küldetése eltér a profitorientált szervezetektől (azaz a profitmaximalizálás és a költségcsökkentés helyett a gyors és életmentő válaszokat kell biztosítani).
- A célkitűzések között bonyolultabb kompromisszumok vannak a különböző típusú érdekelt felek miatt, ideértve a kormányokat, a segélyszervezeteket, az adományozókat és a katasztrófa által érintett embereket.
- A kereslet összetett jellemzői közé tartoznak a kereslet bizonytalansága olyan jellemzőkben, mint a hely, az idő, a típus és a mennyiség, a hirtelen fellépő, sürgősen rövidebb átfutási idő, a megfelelő és időben történő szállításhoz kapcsolódó magas költségek.
- Komplex működési feltételek állnak fenn a katasztrófa utáni időszak eseményeinek kaotikus jellege miatt. Az erőforrások hiánya (pl. járművek, felszerelések, élelmiszer- és vízkészletek, valamint orvosi ellátmány), a létfontosságú infrastruktúrákhoz (pl. szállítás és kommunikáció) való megfelelő hozzáférés hiánya, valamint a tapasztalt és szakképzett emberi erőforrások hiánya. A biztonság hiánya is jellemző a katasztrófa által érintett régiókban.
- A segélyezési műveletekben részt vevő szervezetek közötti koordináció gyakran hiányzik.
- A segélyszervezeteknek az emberiesség, a semlegesség és a pártatlanság elvei szerint kell eljárniuk.
- Gyakran olyan politizált környezet van, amelyben nehéz fenntartani a műveletek humanitárius szemléletét.
A humanitárius logisztika ellátási lánc kihívásai
Érdemes megjegyezni, hogy a felsorolt feltételek szinte mindegyike komoly kihívást jelent bármely ellátási láncrendszer teljesítménye szempontjából. Nem csak a humanitárius logisztikai rendszerek esetében, hanem például a megfelelő szállítási infrastruktúra hiánya arra kényszeríti a humanitárius segélycsapatokat, hogy különböző szállítási módokat használjanak. A fejlett (és általában drágább) módoktól kezdve, mint a helikopterek és teherszállító repülőgépek, egészen a primitívebb módokig, mint az állatok (pl. elefántok és szamarak).
Még 10 évvel ezelőtt a logisztikát sok humanitárius szervezet nem tartotta szükségesnek, ma már sokan közülük a kereskedelmi ellátási láncok által használt koncepciók és gyakorlatok közül sokat megpróbálnak megvalósítani. Egyébként a kereskedelmi ellátási láncok is sokat tanulhatnak a humanitárius logisztikai rendszerektől, különösen az olyan fontos témákban, mint az ellátási lánc kockázat menedzsment.
A humanitárius logisztikai lánc szerkezete
A humanitárius logisztikai lánc felépítése három fő szakaszból áll: az ellátás beszerzése, az előzetes elhelyezés és raktározás, valamint a szállítás. Minden humanitárius logisztikai lánc első szakasza a szükséges cikkek és felszerelések beszerzése. Bármely segélyszervezetnek be kell szereznie a szükséges cikkeket és felszereléseket helyi vagy globális beszállítóktól különböző beszerzési technikák, például közvetlen beszerzés és pályázatok segítségével. Ebben a szakaszban a fő kihívást a beszerzési költségek csökkentése jelenti (figyelembe véve a katasztrófák utáni esetleges árinflációt a helyi piacokon). További nehézséget jelenthet az ellátmányok rendelkezésre biztosítása a szükséges időpontokban, benne az átfutási idő csökkentése, valamint a természetbeni adományok koordinálása már beszerzett tételekkel.
A katasztrófa előtti és utáni időszakban szükséges felszerelések beszerzése után a felelős segélyszervezeteknek ezeket a tárgyakat és felszereléseket megfelelő helyeken előzetesen kell elhelyezni és tárolni. Sok problémát jelent az állandó raktárak megnyitásának és működtetésének magas költségei, a készletezési anyagok, élelmiszerek esetleges romlása. Továbbiakban a felszerelést és a szükséges tárgyakat előre meghatározott központi elosztó központokba , elosztási közvetítő pontokra, helyi elosztó központokba és végül a katasztrófa által érintett régiókba küldik. A szállítás a katasztrófa utáni időszakban a humanitárius logisztika legnehezebb szakasza, mert a helyszínen a szállítási infrastruktúrák és felszerelések általában megsérültek és rossz állapotban vannak a katasztrófát követően. Emellett az érintett régiók földrajzi, időjárási viszonyai és bizonytalanságai korlátozhatják a szállítójárművek típusait és felhasználási módjait.
A humanitárius logisztikában szükséges eszközök és felszerelések
Általában egy adott régióban bekövetkezett katasztrófa után nagy szükség van különböző speciális berendezésekre, felszerelésekre a segélyezési műveletek megkönnyítése érdekében. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezet információi alapján a szükséges tárgyak és felszerelések bővített listája többek között a következőket tartalmazza:
- Élelmiszer
- Víz és higiéniai cikkek
- Környezet-egészségügyi berendezések és cikkek (pl. vízkezelő berendezések és cikkek)
- Gyógyszerek (beleértve az általános gyógyszeripari termékeket és az esetleges járványok esetén alkalmazandó speciális gyógyszeripari termékeket is).
- Egészségügyi készletek és felszerelések az egészségügyi ellátási folyamatok támogatására
- Terepi kórházak
- Ruházat és takarók
- Csecsemőkkel és gyermekekkel kapcsolatos tárgyak (pl. instant tej, pelenkák, tápszerek és játékok).
- Menedékek és ideiglenes szálláshelyek (pl. sátrak)
- Elektromos áramfejlesztő berendezések
- Tüzelőanyag (pl. szén, gáz vagy olaj)
- Terepi konyhai felszerelés és eszközök
- Tisztítószerek
- Mezőgazdasági alapanyagok és állatállomány
- Veszélyes anyagok kezelésére szolgáló speciális berendezések
- Kommunikációs berendezések
- Tűzoltó felszerelés
- Törmelékeltávolító berendezések és járművek
Ez a lista általános, így az egyes katasztrófák jellemzői és az adott helyzet alapján különböző tételekre és különböző mennyiségekre van szükség. Az egyes tételek sürgősségi szintje eltér a többitől, és az egyes konkrét helyzeteken alapul; néhány közülük kiemelt prioritású, és a katasztrófa utáni időszak korai szakaszában kell szállítani. Például egy hideg téli földrengés esetén a megfelelő mennyiségű ruházat, takaró és üzemanyag időben történő szállítása kritikus fontosságú. Emellett a szükséges cikkek, például az élelmiszerek és a gyógyszerek romlandóak. Ez a jellemző speciálisan az ilyen cikkekre tervezett rendelési és leltározási rendszereket igényel, mivel ezeket a cikkeket nem lehet hosszabb távon készletezni.
Összefoglalva, a humanitárius logisztika, mint a katasztrófa elhárítás logisztikája kritikus fontosságú a bajbajutottak életének megmentésében, szenvedéseik enyhítésében. Ez a logisztika egyik legnehezebb, de kétségtelenül legszebb ága. Az ENSZ, a Nemzetközi Vörös Kereszt és más humanitárius segélyszervezetek tárt karokkal fogadják a kipróbált, szakmájukban nagy tapasztalattal rendelkező, segíteni vágyó logisztikai szakembereket külföldön, és Magyarországon egyaránt.